A Hungáriától a Reitterre fordulva, kiszúrtam egy ideje ácsorgó 2 ajtós AE86-ot.
Ferdén felállva egy hátsóját emelõ rámpán, kicsit megbújva piszkospirosan pihent a kereskedésben, nem is kihívóan.
A héten, gondoltam merészet, bekanyarodtam intenzíven, s hogy lássák nepperék a komoly szándékot, vizslatni kezdtem a gépet. Le se szarták a pofámat, de nem is zavart annyira, legalább nyugodtan nézelõdhettem.
Eltekintve a hervadt fényezéstõl, szakadt, vezetõüléstõl egész szép állapotú. Kaszni teljesen okés (kívülrõl), alja, küszöb egyben. Telfontárcsa felnik, a szakadt üléseken kívül egész korrekt belsõ.
Végül mégis odamentem a napszemüveges, nagyfukszos, lófarkas hozzáértõhöz.
- Corollát meg lehetne nézni?
- Nem eladó.
- Akkor minek van kiállítva?
- Tulaj aszonta, 1 misiért vihetõ.
(remek, így repülnek el az álmok)
- Tuggya maga milyen autó, ez? (kérdezi látva az elkerekedett szemem)
- Nagyjából, igen.
- 6-7százé, csak leharcolt romok vannak itthon, szóval megéri! (meglátta a leendõ vevõt személyemben)
- Akkor viszlát!
Szóval nekem nem, de, ha valakit érdekel egy ilyen akkor, hajrá!