Toyota Múzeum - Németország, 2008 április 25-26
Elküldve: 2008 ápr. 27, 04:29 pm
Ezt is megértük! Aki ott volt szerintem nem bánta meg, akik viszont sajnos nem tudtak velünk tartani azoknak csak az élményeket tudjuk el mesélni, de átélni igazán más! Kalandos utunk volt, ami hál istennek baleset mentesen lezajlott és egy-két "apró" felhőszakadáson kívül nem történt semmi! 
DBandesz-nak köszönjük a PMR-et nagyon nagy hasznát vettük az utunk során.
Köszönet a szállás elintézésében is párodnak Zsuzsinak, hogy haza telefonáltatok és vissza, hogy ne abban az ócska kempingben szálljunk meg. Ugyan is az itthoniaknak mondom, hogy átvert minket az öreg paraszt fricc és a köház, ami meg lett beszélve foglalt lett hirtelen és helyett lakókocsiban és ócska viskóban akart minket elszállásolni, melyben se wc, fürdő, fűtés nem volt. Még jó, hogy ágy volt!
És az öreg annyival el is intézte, hogy "áá mi még fiatalok vagyunk, kibírjuk"!!!
Na nekünk se kellett több! 
A lényeg, hogy lett szállásunk éjszakára, mely kültűrált volt fűtéssel és reggelivel.
Azt meg nem is merem mondani, hogy a gasthouse-ból való kijelentkezés se ment simán...
Azt hiszem aki eddig kedvelte esetlegesen a németeket azokban a szimpátia átváltozott erős utálattá.
De szerintem ez sem tudta elvenni a kedvünket a dolog szépségétől, hisz már mindenki a múzeumban gondolkodott.
11 körül oda is értünk és nagyon nagy szeretettel fogadtak minket. Mikor kitárták elöttünk a bejárt ajtaját szerintem mindenkinek le esett az álla. 
Annyi gyönyörű szép autót még nem láttam egy rakáson. Olyanok voltunk, mint a 8 évesek a játékboltban, mert mindent ki akartunk próbálni, ha nem is próba kör, de bele üllni, bele szagolni, megvizslatni a motorteret! 
Ha bár ezt mind a múzeum szabályzata tiltotta és nem lehetet volna még fényképezni sem. De mikor elhangzott a bűvös mondat: "Ma mindent szabad!!!" 
Egyszerűen nem tudom szavakba önteni az élményt, a látványt, a szagokat. ELMESÉLHETETLEN!!!
Még mindig fülig ér a szám!!!!
Nagyon sok képet készítettünk, videó is készült amik persze fel lesznek töltve.
4 órát töltöttünk a múzeumba, mikor a tablot is sikerült átadnunk, közös fényképezkedés és készülődés haza fele. (sajnos nem így terveztük, de közbeszóltak azok a piszkos anyagiak)
Haza fele még megálltunk Pockingba egyett vásárolni és utána irány Bécs.
Bécsben egy kicsit kifújtuk magunkat, sétáltunk egyett és indultunk a határhoz.
Hazafele még Mosonmagyaróvárnál megálltunk elbúcsúztunk egymástól és mindenki a maga saját tempólyában haza döcögött!
Azt hiszem ez mindenki számára egy feledhetettlen élmény marad!
Nagyon jó volt, ha még nem mondtam volna!
Lehet, hogy sok mindent kihagytam és elsiklottam felette, így ne haragudjatok, de szerintem nincs annyi karakter a fórumon, hogy kiférjen, mindaz ami velünk történt ezen a két napon!!!
Elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikeredett, de nem bírtam magamban tartani! Remélem mindenki épségben haza ért és nem történt semmi.
A következő taliig mindenkinek balesetmentest!
DBandesz-nak köszönjük a PMR-et nagyon nagy hasznát vettük az utunk során.
Köszönet a szállás elintézésében is párodnak Zsuzsinak, hogy haza telefonáltatok és vissza, hogy ne abban az ócska kempingben szálljunk meg. Ugyan is az itthoniaknak mondom, hogy átvert minket az öreg paraszt fricc és a köház, ami meg lett beszélve foglalt lett hirtelen és helyett lakókocsiban és ócska viskóban akart minket elszállásolni, melyben se wc, fürdő, fűtés nem volt. Még jó, hogy ágy volt! És az öreg annyival el is intézte, hogy "áá mi még fiatalok vagyunk, kibírjuk"!!!
Na nekünk se kellett több! A lényeg, hogy lett szállásunk éjszakára, mely kültűrált volt fűtéssel és reggelivel.
Azt meg nem is merem mondani, hogy a gasthouse-ból való kijelentkezés se ment simán...
Azt hiszem aki eddig kedvelte esetlegesen a németeket azokban a szimpátia átváltozott erős utálattá.
De szerintem ez sem tudta elvenni a kedvünket a dolog szépségétől, hisz már mindenki a múzeumban gondolkodott.
11 körül oda is értünk és nagyon nagy szeretettel fogadtak minket. Mikor kitárták elöttünk a bejárt ajtaját szerintem mindenkinek le esett az álla.
Annyi gyönyörű szép autót még nem láttam egy rakáson. Olyanok voltunk, mint a 8 évesek a játékboltban, mert mindent ki akartunk próbálni, ha nem is próba kör, de bele üllni, bele szagolni, megvizslatni a motorteret! Ha bár ezt mind a múzeum szabályzata tiltotta és nem lehetet volna még fényképezni sem. De mikor elhangzott a bűvös mondat: "Ma mindent szabad!!!" Egyszerűen nem tudom szavakba önteni az élményt, a látványt, a szagokat. ELMESÉLHETETLEN!!!
Még mindig fülig ér a szám!!!! Nagyon sok képet készítettünk, videó is készült amik persze fel lesznek töltve.
4 órát töltöttünk a múzeumba, mikor a tablot is sikerült átadnunk, közös fényképezkedés és készülődés haza fele. (sajnos nem így terveztük, de közbeszóltak azok a piszkos anyagiak)
Haza fele még megálltunk Pockingba egyett vásárolni és utána irány Bécs.
Bécsben egy kicsit kifújtuk magunkat, sétáltunk egyett és indultunk a határhoz.
Hazafele még Mosonmagyaróvárnál megálltunk elbúcsúztunk egymástól és mindenki a maga saját tempólyában haza döcögött!
Azt hiszem ez mindenki számára egy feledhetettlen élmény marad!
Nagyon jó volt, ha még nem mondtam volna!
Lehet, hogy sok mindent kihagytam és elsiklottam felette, így ne haragudjatok, de szerintem nincs annyi karakter a fórumon, hogy kiférjen, mindaz ami velünk történt ezen a két napon!!!
Elnézést, ha egy kicsit hosszúra sikeredett, de nem bírtam magamban tartani! Remélem mindenki épségben haza ért és nem történt semmi.
A következő taliig mindenkinek balesetmentest!
:D