Vers mindenkinek
Elküldve: 2009 feb. 04, 11:00 pm
Olvasom Varró Dániel könyvét, és annyira megfogott az egyik vers, hogy úgy gondoltam megosztom veletek.
Miért üres a postaláda mostanába?
Nem tudom, hogy mostanába
Mért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.
Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?
Új ficsúrok, asszonykák
Nekem, kérem, azt mondták,
Mostanában más a módi,
Nem divat már futni-lótni.
Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.
Untam is már lótni-futni,
Meg hát aztán, tetszik tudni,
Délutánra általában
Átkozottul fájt a lábam.
Mer' azelőtt minden háznál,
Személyesen kint termettem -
Mostan moccannom se köll, hogy
Itt lakok az internetben.
Azóta a levelek
Nem hevernek kupacban,
Levél helyett üzenet,
Bélyeg helyett kukac van.
Lábam nem fáj, még ha fáj is,
Létezésem virtuális.
A nevem is más lett, rám a
Régi név már nem illett,
Nem hívnak már Gálnak, Pálnak,
Hanem hívnak Emilnek.
Írt a Babaarcú Démon
(Egy szívnek, mi olvadékony,
Sokat jelent az a pár szó),
Írt a Büdös Pizsamázó,
Írt a Bús, Piros Vödör
(Kit szomju fájdalom gyötör),
Írt a híres Paca cár,
Írt a Nagy Zsiráfmadár,
Írt a kékszemű, daliás Luk gróf,
(Mind a két füle mazsolás kuglóf),
Írt Szösz néne (igen, ez ő),
Írt a Devizalevelező,
Írt a Csálé és az Egyenes
(Egyik email, másik sms),
Elefánt úr s a többi állat,
Egyet én írtam magának,
Mert múltkor a címzés kérem,
Rossz volt tízből nyolc levélen,
Elgépelte, tiszta rosszak,
Azt a nyolcat visszahoztam.
Akit érdekel, hogy ki a Büdös Pizsamázó vagy Szösz néne, ajánlom a szerző Túl a Maszat-hegyen című könyvét.
Miért üres a postaláda mostanába?
Nem tudom, hogy mostanába
Mért üres a postaláda.
Megy az ember oskolába,
Belekukkant, belenéz:
Se képeslap, se levél.
Postás bácsi, mondja, drága,
Hol csatangol mostanába?
Új ficsúrok, asszonykák
Nekem, kérem, azt mondták,
Mostanában más a módi,
Nem divat már futni-lótni.
Én hallgattam az intelmekre,
Felköltöztem az internetre.
Untam is már lótni-futni,
Meg hát aztán, tetszik tudni,
Délutánra általában
Átkozottul fájt a lábam.
Mer' azelőtt minden háznál,
Személyesen kint termettem -
Mostan moccannom se köll, hogy
Itt lakok az internetben.
Azóta a levelek
Nem hevernek kupacban,
Levél helyett üzenet,
Bélyeg helyett kukac van.
Lábam nem fáj, még ha fáj is,
Létezésem virtuális.
A nevem is más lett, rám a
Régi név már nem illett,
Nem hívnak már Gálnak, Pálnak,
Hanem hívnak Emilnek.
Írt a Babaarcú Démon
(Egy szívnek, mi olvadékony,
Sokat jelent az a pár szó),
Írt a Büdös Pizsamázó,
Írt a Bús, Piros Vödör
(Kit szomju fájdalom gyötör),
Írt a híres Paca cár,
Írt a Nagy Zsiráfmadár,
Írt a kékszemű, daliás Luk gróf,
(Mind a két füle mazsolás kuglóf),
Írt Szösz néne (igen, ez ő),
Írt a Devizalevelező,
Írt a Csálé és az Egyenes
(Egyik email, másik sms),
Elefánt úr s a többi állat,
Egyet én írtam magának,
Mert múltkor a címzés kérem,
Rossz volt tízből nyolc levélen,
Elgépelte, tiszta rosszak,
Azt a nyolcat visszahoztam.
Akit érdekel, hogy ki a Büdös Pizsamázó vagy Szösz néne, ajánlom a szerző Túl a Maszat-hegyen című könyvét.